Elképesztő sebességgel "fúvódik fel" a dél-amerikai Uturuncu vulkán. A tudósok szerint a tűzhányó magmakamrája a normálisnál tízszer gyorsabb tempóban telik, félő, hogy a békés hegy a normál tűzhányónál akár ezerszer több anyagot robbanásszerűen kilövellő szupervulkánná alakul.

(Kikerült a Stop.hu-ra: 2011. október 26.)

A hatezer méteres bolíviai rétegvulkánt számos kutató vizsgálta meg, akik egybehangzóan állítják: a hegy úgy fújódik fel, mint egy ballon. Shan Da Silva, az Oregoni Egyetem professzora szerint az Uturuncu a Föld egyik leggyorsabban emelkedő hegye. "Jelenleg ennek a gyors emelkedésnek az okát keressük, valamint azt, hogy mi is alakulhat ki ebből." - idézi a Daily Mail da Silva szavait.



A dél-amerikai vulkán a réteg-, vagy sztratovulkánok kategóriájába tartozik, mely a leggyakoribb típus. Egy sztratovulkán keverve tartalmaz megkeményedett lávát és vulkáni hamut. Az ezeket a vulkánokat kialakító láva nagyon viszkózus, és még azelőtt lehűl és megkeményedik, mielőtt nagyon eltávolodna. Kitörési jellemzői viszont változatosak, akár egy kitörésen belül is több különböző szakaszból állnak. A rétegvulkánok sűrű magmája nehezebben talál utat a felszín felé, ezért a kitörések robbanásos jellegűek, a lávaömlést általában kisebb-nagyobb méretű törmelékek, tufa és hamu kidobása előzi meg, ilyen például a piroklaszt ár is.

Az Uturuncu magmakamrájának rendkívül gyors telítődése miatt azonban vannak, akik egy szupervulkán formálódásától aggódnak. Szupervulkánnak nevezik azt a tűzhányót, amely legalább 300 köbkilométer magmát önt a felszínre egy kitörés alkalmával - írja az origo.hu. A statisztika szerint ilyen esemény minden 100 ezer évben csak egyszer történik. Egy közepes szupervulkáni kitörés, mely mintegy 1000 köbkilométer magmát produkál, felér egy egy kilométer átmérőjű aszteroida becsapódásának pusztító erejével.

Egy szupervulkán kitörése globális hatással bír a bolygóra nézve. A tudomány jelenlegi állásáa szerint a földön utoljára mintegy 74 ezer évvel ezelőtt volt ilyen kataklizma. Ekkor a Szumátra szigetén található Toba vulkán durrant el, a becslések szerint 2500 köbkilométernyi magmát zúdított a felszínre, az atmoszférába került anyagok miatt pedig a kutatók szerint közel tíz fokos átlaghőmérséklet-csökkenés állt be. A Toba számos faj kipusztulását eredményezte, a formálódó emberiséget is kishíján a kihalás szélére sodorta.

Shan Da Silva professzor szerint a gyors magmakamra-telítődés ellenére nem kell attól tartani attól, hogy az Uturuncu bármelyik pillanatban kitörne, viszont felettébb érdekes ez a fajta aktivitás egy viszonylag halott területen. A régió vulkánjai egyébként durván 300 ezer évig halmozzák a magmát kitörés előtt, a szóban forgó vulkán utolsó kitörése pedig körülbelül 300 ezer évvel ezelőttre datálható.

Az említett növekedést, amely a régió évi 1-2 centiméteres tágulását eredményezte, a kutatók körülbelül húsz éve vették észre. A szakemberek ősi, mára kiszáradt tavakat is keresnek, melyek a vulkán tágulásának, felfúvódásának indikátorai. A tudósok a szeizmikus aktivitást is figyelnek többek között és GPS adatokkal is dolgoznak, kísérletet téve arra, hogy meghatározzák: mióta is zajlik a növekedés és hová is vezethet.

stop.hu