Az izlandi Katla vulkán hamarosan újabb kitöréseket produkálhat, mely a sziget gleccsereinek jegét megolvasztva súlyos problémákat okozhat - adta hírül a napokban az idokep.hu. Emlékezetes: 2010. áprilisában az izlandi Eyjafjallajökull vulkán kitörése miatt Európa felett szinte teljesen megbénult a légi közlekedés. A hírekkel szemben azonban Izlandon nyoma sincs pániknak, a helyiek nem értik, mi az oka a rémhíreknek - számolt be róla a helyszínről tudósítónk.
 

Hajnalban csöngött a telefon, régen látott-hallott kedves ismerős a vonalban. Mivel a szavak és betűk embere, a lényegre tér: - Mi van a Katlával? - kérdezi. Megijedek, kimaradtam valamiből? Nézem az izlandi újságokat a neten, semmi. Fellapozom az abszolút illetékes, a Vedurstofa Islands oldalát, mert ha ott sincs hír, akkor vagy a globális elmebaj tört ki, vagy semmi különös. Este anyósom otthonról is megemlíti, hogy aggódik, mert több helyen is emlegetik Izlandot, hogy nemsokára kitör a vulkán, és akkor aztán olvadás, özönvíz és katasztrófa.
Geológus, vulkanológus berkekben tudott, hogy a Katla vulkán (ami nagyobb, mint az Eyjafjallajökull) 1912. október 12-től november 5-ig tört ki, a füstoszlop körülbelül 14,3 km magas volt, Skaftártunga környékén komoly károkat okozott, a Mýrdalssandnál jelentős áradás volt, sok állat is eltűnt, elpusztult. 1955-ben valószínűleg csak a gleccser jege alatt volt vulkáni működés, amire az olvadékvíz megnövekedett mennyiségéből lehetett következtetni.

A Katla kitörése esetén, ha hasonló aktivitást feltételezünk, mint az Eyjafjallajökullnél volt, akkor valószínűsíthető, hogy jelentősen több hamu kerülne a levegőbe, s nagyobb mennyiségű olvadékvíz áradna ki a jég alatti "tározóból", így nagyobb károkat okozhatna. Egész Izlandon és a Mýrdalsjökullben is folyamatosan mérik és regisztrálják a különböző erejű földrengéseket. Például októberben 2159-et, novemberben 1300-at számoltak, a legtöbb a Mýrdalsjökullben volt. Ahogy évszázadok, évezredek óta mindig.
De mit tudhat az átlagember itt, a "tűz és jég országában"?

Tudott, hogy a gleccser alatti vulkán a kitörés előtt "elárulja magát", a gyakoribb és erősebb földrengések mellett szemmel láthatóan növekszik a gleccser alól a megszokott helyeken kiáramló víz szintje, a víz, a levegő szaga, összetétele is megváltozik. Előbb-utóbb a levegőből, repülőről is fölfedezhető a vulkán pontos helye, mert a működő vulkán a fölötte levő akár több száz méter vastag jeget elkezdi alulról olvasztani, ezért a magasból akár kilométeres rádiuszban koncentrikus körökben repedések mutatkoznak a hó- és jégmezőn. Mindezek az ismertetőjelek, adatok, és ezek változásai, a változások gyorsasága fontos támpont a vulkanológusoknak.
Ha ezek eredményeként közlik, hogy a gleccser alatt tűzhányó működik, ami ki fog törni, akkor kerül a vulkán a figyelem középpontjába.

Elgondolkodtató, hogy miért e megnövekedett érdeklődés, sőt nevezhető kezdődő pániknak is a Katlával kapcsolatban külföldön. Mi lehet az oka? Megjelent egy cikk december 2-án a BBC honlapján Jane O'Brientől, aki szakszerű írásában fejti ki véleményét a Katlával és az izlandi vulkánok működésével kapcsolatban. Cikke az alapja több magyar nyelvű dolgozatnak (a nevét egyiknél sem említik), amelyek tizednyi terjedelemben a veszélyekre helyezve a fő hangsúlyt a közvetlen közeli jövőre jósolják a kitörést. Egyiknek a címe ,,Vulkán-para: ha kitör a Katla, nagy bajban leszünk".
Szerintem itt Izlandon egyelőre nincs para.

Hazai jóslatok

A Katla vulkán újabb kitöréseket produkálhat, mely a sziget gleccsereinek jegét megolvasztva komoly problémákat okozhat - adta hírül a napokban az idokep.hu. Bizonyára mindenki emlékszik még arra a kavarodásra, amelyet 2010. áprilisában az izlandi Eyjafjallajökull vulkán kitörése okozott: Európa felett megbénult a légi közlekedés. A vulkanológusok szerint azonban a következő években egy másik tűzhányó, a Katla kitörésének esélye is megnövekedhet, amely a korábbinál sokkal összetettebb problémákat is generálhat. A Katla egy kisebb kitörése idén júliusban olyannyira megolvasztotta a környező gleccsereket, hogy a kialakuló jeges áramlatok még egy főút hídját is elsodorták.

Az 1512 m magas Katla kitörése akár nagyobb problémákat is okozhatna, ugyanis ha feltör a forró láva, az megolvasztaná a gleccserek jegét, így az ország partvidékére több milliárd liter víz zúdulna, majd ömlene az Atlanti-óceánba, mely a tengerszint - egyelőre kérdéses mértékű - megemelkedésével is járhatna (érdemes megjegyezni, hogy Izlandon található a világ 3. legnagyobb, összefüggő jégtakarója). A Katla már hosszú ideje inaktív, nyugalmi szakasza pedig 40-80 év közé tehető, mondhatni lassan eljön az ideje egy újabb aktív időszaknak. 1918-ban egy erőteljesebb kitöréskor komplett jéghegyeket sodort az óceánba. Az 1783-as kitörés során a felső légkörbe került kén-dioxid a levegőbe jutva szulfát aeroszolokat képezett, ez pedig globális lehűléshez, a monszunáramlások megváltozásához, áttételesen pedig forradalmakhoz vezetett.

"A kalderát fedő jégsapkát a vulkáni tevékenység csakugyan megolvaszthatja, de ez legrosszabb esetben is csak a jeges iszap áradásához vezethet" - nyilatkozta az Indexnek dr. Harangi Szabolcs vulkanológus, az ELTE Kőzettan-Geokémiai Tanszék vezetője. A környezetet és az infrastruktúrát ez ugyan komolyan károsíthatja, és a sodrás hatalmas kőtömböket szórhat szét a sík partvidéken, de a tengerszint megemelkedése szerinte nem reális veszély.