Az utolsó vulkáni tevékenység a Kárpát-medencében harmincezer éve volt. Magyar kutatók a Csomád alatt találtak egy ki nem hűlt magmakamrát, ráadásul ez a típusú tűzhányó nem kéthetente pöfögtet. Néha tart pár tízezer év szünetet.

Az elmúlt 20 millió évben nagyon változatos vulkáni működés jellemezte a Kárpát-medencét. Ezek az egykori tűzhányók ma kirándulókat és szőlősgazdákat csalogató békés vulkáni vidékek. A vulkáni kitörések legintenzívebben 12-16 millió évvel ezelőtt zajlottak, majd számuk egyre csökkent és kisebb területekre korlátozódott. Azonban még az elmúlt 2 millió évben is több mint egy tucat vulkáni kitörés történt. Hol és mikor volt a legutolsó? - tették fel a kérdést a Tűzhányó blogon.

Erdélyben, Tusnádfürdő és Bálványos között, a Hargita délkeleti peremén, egy dimbes-dombos hegyvonulat található, a Csomád. A kisebb-nagyobb kúpok között húzódik meg a festői Szent-Anna tó és a különleges Mohos-láp. A hegy környezetében szén-dioxid és kén-hidrogén bugyog fel. Egy 2005-ben indult kutatás sok új eredményt hozott. Többek között kiderült, hogy a vulkán kitörésénél a magma milyen összetételű, illetve az is hogy kb. 30 ezer éve tört ki utoljára. Harangi Szabolcs (geológus, egyetemi tanár) idén megjelent Vulkánok A Kárpát-Pannon térség tűzhányói című könyvében leírja, hogy a Csomád dácitos tűzhányó. Ezekre a vulkánokra az a jellemző, hogy hosszabb ideig, akár egy millió évig is működhetnek úgy, hogy az aktív szakaszok között akár több tízezer, esetenként százezer évek is eltelhetnek.

Így lehet baj

A Csomád korábbi kitörése úgy zajlott le, hogy bazaltos magma indult el a földköpenyből a felszín irányába. A kb. tíz kilométer mélyen található kristálykását felolvasztotta a bazaltos magma és kialakult ebből a keveredésből a dácitos magma, ami már akár egy kitörésre is alkalmas lehet. A könyvben olvasható, hogy az egyik kitörése a tűzhányónak nagyobb lehetett, mint a Vezúvé Kr.e. 79-ben, ami elpusztította Pompei-t.

Van ott még ahonnan a korábbi jött

Harangi könyvében leírja, hogy a kutatás arra is választ keresett, hogy van-e kristálykása a Csomád alatt. Több arra utaló jelet találtak, hogy egy nagy hőmérsékletű, lassan hűlő magmakamra van a hegy alatt. Ilyen jelek például a szén-dioxid gázkiáramlás, illetve forrás, a Szent Anna tóhoz közel, pedig kénes gázok is a felszínre áramolnak. A vizek és a gázok geokémiai elemzései is azt mutatták, hogy egy részük egyértelműen a földkéregben tanyázó magmás testhez kapcsolódik. Magmás testet jeleztek a földrengéshullámok terjedési sebességének változásai is. A nagy kérdés, hogy mi lesz ennek a kristálykásának a sorsa: lassan kihűl? Esetleg elindul felfelé a bazaltos magma, ami megolvasztja és végül kitör? Ezekre a kérdésekre egyelőre nincs válasz, de ahogy a tűzhányó blogon írják: "Ha egy vulkán hosszú ideje meg sem rezdül, ha minden nyugodtnak és békésnek tűnik körülötte, ha már azt gondoljuk végleg befejezte munkáját és inaktívvá vált, nem biztos, hogy felesleges további energiát, anyagi ráfordítást fektetni kutatásába. Ez valamikor még jól jöhet..."

pecsistop.hu