A Stromboli

Stromboli (szicíliai nyelven: Stròmbuli) a Tirrén-tengerben, Szicíliától északra elhelyezkedő vulkáni eredetű Lipari-szigetek (Lipari, Vulcano, Salina, Panarea, Filicudi és Alicudi) legészakibb tagja. A tipikus rétegvulkán a Föld egyik legaktívabb, csaknem folyamatosan működő tűzhányója. Neve a görög Στρογγυλή (Strongyle) szóból ered, ami szabályos kúp alakjára utal.

A sziget közigazgatásilag a 40 kilométerre délnyugatra fekvő Liparihoz tartozik, így azzal együtt az olaszországi Szicília régió Messina megyéjének része. Két apró településének – Stromboli és Ginostra – összlakossága 400 körül van.

A Stromboli máig tartó aktivitása körülbelül 50-60 ezer évvel ezelőtt kezdődött a pleisztocén végén (Paleo- vagy Ős-Stromboli). A szigettől 1,5 kilométerre északkeletre látható egy 49 m magas sziklaszirt – a Strombolicchio – egy korábbi, 360 ezer éve keletkezett vulkán kipreparálódott kürtőkitöltése. Az Ős-Stromboli működése egy hatalmas, 1,8–3 km átmérőjű, a tenger felé nyitott kaldera létrejöttével végződött. Ezt a képződményt részben ma is láthatjuk, maradványa az i Vancori.

10 ezer éve kezdett fejlődni a korábbi kalderába excentrikusan ágyazódó Neo-Stromboli, és idővel feltöltötte a Paleo-Stromboli kalderáját. A rétegsor tanúsága alapján eleinte mainál sokkal gyakoribbak lehettek a lávaömlések. A Neo-Stromboli működésének első szakasza 5-6 ezer éve fejeződött be egy újabb, a korábbinál kisebb kalderabeomlással. Lényegében ekkor alakult ki a Sciara del Fuoco, aminek „függő kalderáját” folyamatosan tölti fel a kürtőből kirepülő és a lejtőn görgő-csúszó törmelék.

A Lipari-szigetek közül Stromboli szigetén legváltozatosabb a kőzetek összetétele. A magmás kőzetek kémiai összetételének változása is itt volt a leggyorsabb az elmúlt 60 ezer évben. A kezdeti mészalkáli jelleg (főleg bazaltos andezitek) fokozatosan az alkálimagmás kőzetek felé tolódott el. Ma káliumban gazdag, ún. „mediterrán” alkálilávát termel a vulkán. Az utóbbi 5-6 ezer év során magas káliumtartalmú bazaltos-andezites illetve shoshonitos kőzetekből alakult ki a Pizzo Sopra la Fossa kúpja. Napjainkban porfíros szövetű, 45-60 százaléknyi nagyméretű fenokristályt tartalmazó kőzetanyag jellemzi a Strombolit. A fenokristályok átlagos összetétele a következő: 35% plagioklász, 15% piroxén, 5% olivin. Az akár 2 cm átmérőjű fenokristályokat a lávákban mikrokristályos szövet köti össze, míg a kidobott vulkáni törmelék mátrixa üveges a gyors lehűlés miatt.