Az Erebus

Alig ismerjük az Erebust, de azért elég jól, hogy tudjuk róla, más mint a többi hegy. Bolygónk legdélebbi aktív vulkánjáról van szó. Ez a 4023 m magas kolosszus (amelyből 206 m a víz alatt van), az Antarktisz legnagyobb bemélyedését, a Ross-tenger bejáratát őrzi. Nevét felfedezőjének, James Ross hajójának köszönheti. A lávató valószínűleg már ekkor, 1841-ben létezett, mivel a kráterből felszálló füstoszlop alja állandóan vöröslött. Annak ellenére, hogy a lávató szintje már több alkalommal is a kráter széléig emelkedett, ott először csak 1974-ben észlelték. Meg kell jegyezni, hogy ez a világ legvédettebb lávatava. A megközelítés nehézségeihez – a helikopter használatát megelőzően – és a hely magas fekvésével súlyosbított antarktiszi zord éghajlathoz az általában igen kis látótávolság párosul, az utóbbit a páralecsapódásból és a fumarolák gázaiból álló sűrű, egészségtelen köd okozza. Többször is leszálltak már a kráterbe, de a tó szélét a mai napig nem sikerült elérni.

Az Erebus lávája nagy, rombusz alakú földpátkristályokat tartalmaz, amelyekhez hasonlót csak a Mt. Kenya és a Pic Touside csúcsánál (Tibesztiben, Csádban) találtak. Összetétele miatt a láva kevésbé folyékony, mint a többi lávató esetében, ami magyarázatot ad a láva gáztalanodásának rendkívül intenzív voltára.

bebte.hu